Szudán Afrika harmadik legnagyobb területű országa a kontinens északkeleti részén.
Az ország a hosszú háborús konfliktus miatt a szétesés szélére sodródott. Dél-Szudán egy 2005-ös megállapodás alapján megrendezett népszavazást követően 2011. július 9-én bejelentette függetlenségét, így függetlenedett, de még Abyei és Dárfúr tartományok is pályáznak az önállóságra.[2]
Földrajz[forrásszöveg szerkesztése]
Domborzat[forrásszöveg szerkesztése]
Az ország nyugati részét hatalmas homokkő táblák építik fel, amelyekből szigethegységek emelkednek ki, északnyugaton az Uveinat-hegység (1934 m), az ország déli részén a Nubah-hegység (1450 m). A csádihatár mentén a Darfúr 800–1200 m magas fennsíkjából a Marra-hegység vulkáni tömege tör 3088 m magasságba. Az ország legmagasabb pontja a Deriba-kráter (3042 m).
Vízrajz[forrásszöveg szerkesztése]
Az ország tengelyében a Nílus mentét szegélyező, tágas, északon elkeskenyedő síkság húzódik, amelyet három oldalról hegyvidék övez. Észak-déli kiterjedése következtében érvénybe jutnak a földrajzi övek a szavannától a sivatagig. Legjelentősebb folyók: Nílus, Fehér-Nílus (Bahr al Jabal), Kék-Nílus (Bahr al Jabal Azraq), Atbara. A Fehér-Nílus délen lép be az országba, és Kartúmnál folyik össze a Tana-tóból eredő Kék-Nílussal. Itt kezdődik tulajdonképpen a Nílus folyam.
Éghajlat[forrásszöveg szerkesztése]
Szudán a Szaharához tartozik, de Kartúmtól dél felé az évi átlagos csapadék mennyisége fokozatosan 150-ről 1000 mm-re nő. Kevés az eső, és szabálytalan időközökben hullik, az esős évszak az ország középső részén pedig 2-3 hónapig tart (többnyire áprilistól októberig). Egész évben északkeleti szelek fújnak. Kartúmban a januári középhőmérséklet 23 °C, a júliusi 34 °C. Az évi csapadékmennyiség 150 mm.
Élővilág, természetvédelem[forrásszöveg szerkesztése]
Az elsivatagosodás komoly probléma Szudánban. Ez a folyamat áll a dárfúri konfliktus hátterében. A talajerózió is aggodalmat kelt.A mezőgazdaság terjeszkedése nem jár együtt természetvédelmi intézkedésekkel. A következmények már mutatkoznak: az erdőirtás és a talaj kiszáradása csökkenti a talaj termékenységét és a talajvíz szintjét. A vadállományt veszélyezteti a vadászat. 2001-től huszonegy emlős faj és kilenc madárfaj, valamint két növényfaj veszélyeztetettnek számít. Veszélyeztetett fajok közé tartozik: tarvarjú, a szélesszájú orrszarvú, vörös tehénantilop, karcsú szarvú gazella, közönséges cserepesteknős.A szaharai oryx már nem él vadon.
Nemzeti parkjai[forrásszöveg szerkesztése]
Szudánban 12 nemzeti park található:[3]
- Badinglo
- Boma
- Dinder
- Berg-Hassania
- Lantoto
- Nimule
- Radom
- Shambe
- Southern
- Suakin Archipelago
Történelem[forrásszöveg szerkesztése]
Az ország a 2011. január 8-i népszavazás következtében szétszakadt, Dél-Szudán 2011. július 9-től lett hivatalosan is független, önálló ország. Szudán területe és lakosságszáma így jelentősen csökkent.
Államszervezet és közigazgatás[forrásszöveg szerkesztése]
Alkotmány, államforma[forrásszöveg szerkesztése]
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[forrásszöveg szerkesztése]
A Riek Machar által vezetett csoporttal 1997-ben aláírt Kartúmi Békeszerződés alapján 1998-ban hozták létre az alkotmányt. Ma azonban nem ez van hatályban, hanem egy átmeneti alkotmány, amelyet a békeszerződésben megállapított 6 éves, átmenti időszakra alkottak meg. Az akkor kijelölt irányelveknek megfelelően áll össze jelenleg a parlament. Elvileg 2009 nyarán kellene választásokat tartani az országban, de jelenleg (2009. március) kérdéses, megtartják-e.
Az elnököt a nép választja meg 5 évre. Minden 18 év feletti ember szavazhat.
2005 óta kormányzó Nemzeti Kongresszuspárt (NCP) és a Szudáni Nép Felszabadulási Mozgalom (SPLM) megállapodtak egy szabad választásban 2008 és 2009 között valamikor.
.jpg)
Elnökök[forrásszöveg szerkesztése]
| Név | Elnökként | ||
| Hivatalának kezdete | Hivatalának vége | Hatalomra jutása | |
| Legfelsőbb tanács | 1956. január 1. | 1958. november 17. | Puccs |
| Ibrahim Abbud | 1958. november 17. | 1964. november 15. | Választás |
| Sir al-Khatim al-Khalifah | 1964. november 16. | 1964. december 3. | Választás |
| Legfelsőbb bizottság | 1964. december 3. | 1965. június 10. | Választás |
| Ismail al-Azhari | 1965. június 10. | 1969. május 25. | Puccs |
| Dzsafar Muhammad an-Numeiri | 1969. május 25. | 1971. július 19. | Választás |
| Babiker al-Nur Osman | 1971. július 19. | 1971. július 22. | Puccs |
| Dzsafar Muhammad an-Numeiri | 1971. július 22. | 1977 | Választás |
| Dzsafar Muhammad an-Numeiri | 1977 | 1983. április | választás |
| Dzsafar Muhammad an-Numeiri | 1983. április | 1985. április 6. | Puccs |
| Abdel Rahman Swar al-Dahab | 1985. április 6. | 1986. május 15. | Választás |
| Ahmad al-Mirghani | 1986. május 6. | 1989. június 30. | Puccs |
| Omar Hassan Ahmad al-Bashir | 1989. június 30. | 1996 | Választás |
| Omar Hassan Ahmad al-Bashir | 1996 | 2001 | Választás |
| Omar Hassan Ahmad al-Bashir | 2001 | - | - |
Politikai pártok[forrásszöveg szerkesztése]
Közigazgatási felosztás[forrásszöveg szerkesztése]
Szudán régiói és államai. Az országot 18 tagállam alkotja (amelyek 133 további kerületre vannak osztva):
- Észak
- Észak (Ash Shamaliyah)
- Nílus-folyó (állam) (Nahr an Nil)
- Kasszala
- Kasszala (Ash Sharqiyah)
- Al Qadarif
- Vörös-tenger (Al Bahr al Ahmar)
- Kartúm
- Kartúm állam (Al Khartum)
- Kék-Nílus
- Al Jazirah
- Kék-Nílus (An Nil al Azraq)
- Sennar
- Fehér-Nílus (An Nil al Abyad)
- Dárfúr
- Közép-Dárfúr (Zalingei)
- Kelet-Dárfúr (Sharq Darfur)
- Észak-Dárfúr (Shamal Darfur)
- Dél-Dárfúr (Janub Darfur)
- Nyugat-Dárfúr (Gharb Darfur)
- Kordofán
- Észak-Kordofán (Shamal Kurdufan)
- Dél-Kordofán (Janub Kurdufan)
- Nyugat-Kordofán (újraalapítva 2013-ban)[4][5]
Védelmi rendszer[forrásszöveg szerkesztése]
Szervezetek[forrásszöveg szerkesztése]
Szudán az alábbi szervezetekben rendelkezik tagsággal:
| Csatlakozási dátum | A szervezet neve | Rövítése |
|---|---|---|
| 1956 | Egyesült Nemzetek Szervezete | UN |
| 1956 | Arab Liga | - |
| 1963 | Afrikai Egységszervezet (Ma Afrikai Unió) | OAU |
| 1969 | Iszlám Konferencia Szervezete | OIC |
| 1981 | Preferential Trade Area for Eastern and Southern Africa | PTA |
| 1986 | Intergovernmental Authority on Drought and Development | IGADD |
| 1994 | Common Market for Eastern and Southern Africa | COMESA |
| 1996 | Intergovernmental Authority on Development | IGAD |
| 2001 | Afrikai Unió | AU |
Népesség[forrásszöveg szerkesztése]
Általános adatok[forrásszöveg szerkesztése]
A fővárosban, Kartúmban Omdurmannal, Khartoum Bahrival együtt kb. 14 millió ember él. A népességnövekedési ráta 2,73%. A várható átlagos élettartam 62 év.[6] A csecsemőhalandósági ráta igen magas, 67,1‰. A hivatalos nyelv az arab.
Legnépesebb települések[forrásszöveg szerkesztése]
Etnikai, nyelvi megoszlás[forrásszöveg szerkesztése]
Népek: szudániak 70%, a maradék 30% : núbiai, nuba, nuer, bedzsa, dinka, fellata (fulbe), külföldi, egyéb.[6]
Vallási megoszlás[forrásszöveg szerkesztése]
Az ország kettéválása után a lakosság döntő része Szunnita iszlám (97%), a csekély maradék keresztény, illetve törzsi vallású.[7]
Szociális rendszer[forrásszöveg szerkesztése]
Gazdaság[forrásszöveg szerkesztése]
_003.jpg)
Képek
(1/6)▶
 |
Az 1960-as évek közepétől a Száhel-övezetet sújtó gyakori szárazság és a polgárháború következtében a gazdaság megtorpant, ugyanakkor Szudán óriási adósságállományt halmozott fel. Ez gátolta a további gazdasági fejlődést is.
Észak Darfúrban vasércet, kőolajat és uránércet találtak. Az elmúlt években az ország gazdasága gyors fejlődésnek indult.[8]
Magyarországot 2008. november 30-a óta a helyszínen a Magyar Iszlám Közösség képviseli, mint hivatalosan regisztrált egyedüli magyar NGO.
A GDP összetétele szektoronként 2014-ben: mezőgazdaság: 26,8%, ipar: 35,6%, szolgáltatások: 37,7%. A GDP (reál) növekedési üteme: 3% (2014-ben), 3,3% (2013-ban)[9]
Sok szakképzett szudáni dolgozik a Perzsa-öböl menti országokban, az általuk hazaküldött pénz is segítségére van a gazdaságnak.
Mezőgazdaság[forrásszöveg szerkesztése]
A munkaerőnek több mint a felét a mezőgazdaság foglalkoztatja, bár az összterületnek csupán 5%-át művelik meg, és további 24%-át hasznosítják legelőként. A művelés alá vett földek 15%-át öntözik, a legnagyobb öntözőrendszer al-Gazirahban van. Hatalmas öntözőműveket építettek ki az Atbara folyón, Hasm el-Girbánál. Komoly duzzasztógátat építettek Meroé mellett, ami öntözés és energiatermelés szempontjából kiemelkedő.
Fő termények:[9] gyapot, földimogyoró, cirok, köles, búza, gumiarábikum, cukornád, manióka (tápióka), mangó, papaja, banán, édes burgonya, szezámmag.
A mezőgazdaság egyik fő terméke a gyapot, az élelmiszernövények közül a földimogyoró, szezám, köles- és citrusfélék jelentősek. A legtermékenyebb földek a Kék- és Fehér-Nílus között vannak.[10]
A nomád pásztorkodó törzsek révén hatalmas állattartománnyal rendelkezik (szarvasmarha, kecske, juh, teve). Az országban több mint 20 millió szarvasmarhát, 19 millió juhot, 14 millió kecskét és 32 millió szárnyast tartanak.
Ipar[forrásszöveg szerkesztése]
Fő ágazatok 2014-ben:[9] gyapottisztítás, textilipar, cementgyártás, étolaj-, cukoripar, szappangyártás, cipőipar, kőolaj-finomítás, gyógyszeripar, személygépkocsi és kisteherautó összeszerelés.
Kőolaj-finomítók, tárolók épülnek, az építőipar rohamos fejlődésnek indult, sok szállodát építenek, folyik a közutak korszerűsítése, építése, s elkezdődött a vasút felújítása is.
Erdőgazdálkodás[forrásszöveg szerkesztése]
Az ország déli részét fás szavanna borítja, az egyetlen fontos erdei termék a gumiarábikum. Ezt az illatszerekben, édesipari termékekben és ragasztókban felhasznált anyagokat az akáciából nyerik ki, amely nagy területen nő a dél-szudáni szavannákon. A világtermelés nagy részét adja az ország.
Külkereskedelem[forrásszöveg szerkesztése]
Fő külkereskedelmi termékek 2013-ban:[9]
- Export: arany; kőolajtermékek; gyapot, szezámmag, állatállomány, mogyoró, gumiarábikum, cukor
- Import: élelmiszerek, iparcikkek, közlekedési eszközök, gyógyszerek, vegyi anyagok, textília, búza
Fő külkereskedelmi partnerek 2013-ban:[9]
- Export: Egy. Arab Emirátusok 33,6%, Kína 31,5%, Japán 6,5%, Szaúd-Arábia 4,9%, India 4,6%
- Import: Kína 25,9%, India 8,5%, Szaúd-Arábia 7,3%, Egyiptom 6,6%, Egyesült Arab Emirátusok 4,8%
Közlekedés[forrásszöveg szerkesztése]
A közlekedési hálózat gyengén fejlett. Összesen 4874 km hosszú vasútvonal köti össze Kartúmot el-Obeiddel, Vádi- Halfával, Port Szudánnal és a délkeleti vidékkel. Az úthálózat hossza 53 159 km, ebből esőzések után 45 000 km járhatatlan, vagy csak alig járható.
Folyami közlekedés[forrásszöveg szerkesztése]
Nagyon fontos a folyami hajózás, a Níluson egész évben nagy a forgalom. A főbb tengeri kikötők: Port Szudán és Szuakin. Port Szudánból csővezetéken jut a kőolaj Kartúmba. Szudánban 4068 km a folyami út, ebből 1723 km a Kék- és a Fehér-Níluson zajlik. Fontosabb folyami kikötők: Kartúm, Kusti és Vádi-Halfa.
Légi közlekedés[forrásszöveg szerkesztése]
Az országban 5 nemzetközi és 7 belföldi légikikötő van.
A nemzetközi repterek:
|
Belföldi repterek:
|
Kultúra[forrásszöveg szerkesztése]
Az emberek nagy része inkább arabnak tartja magát, mint afrikainak.
Az iszlám vallás rendkívül fontos szerepet játszik a szudániak életében. A férfiak és fiúk naponta ötször imádkoznak, és az imára való felhívást is hallani a mecsetekből mindenhol.[11]
A zár - amely eredetileg fekete-afrikai eredetű - egy dobbal, énekkel összekötött szelleműző szertartás, amit akkor végeznek ha valakit megszáll a dzsinn. Sokszor egy szúfiszent segítségét kérik, hogy járjon közbe a megszállott érdekében a szellemnél.[12]
Szudánban a vallás sokkal inkább afrikai iszlám, ahol a szentek kultusza nagy jelentőséggel bír és a szúfizmus (az iszlám misztikus irányzata) széles néprétegek között elterjedt.
Képek
(1/16)▶
 |
Oktatási rendszer[forrásszöveg szerkesztése]
Szudán egyetemei:
- Academy of Medical Sciences
- Ahfad University for Women
- Bayan Science and Technology College
- Computerman College
- Omdurman Ahlia University
- Omdurman Islamic University
University of Africa
- University of Gezira
- University of Khartoum
- Mycetoma Research Centre
- Sudan University of Science and Technology
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése