Csád [bevezető szerkesztése]
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| Csád Köztársaság | |||
| République du Tchad جمهورية تشاد (Dzsumhúrijjat Tsád) Ködörösêse tî Sâde | |||
| |||
| Nemzeti mottó: Unité – Travail – Progrès (Egység – Munka – Fejlődés) Nemzeti himnusz: La Tchadienne | |||
 | |||
| Fővárosa | N’Djamena | ||
| é. sz. 15° 28′ 00″, k. h. 19° 24′ 00″ | |||
| Államforma | köztársaság | ||
| Vezetők | |||
| Államfő | Idriss Déby | ||
| Miniszterelnök | Albert Pahimi Padacké | ||
| Hivatalos nyelv | francia, arab | ||
| Beszélt nyelvek | szangó, afrikai törzsi nyelvek | ||
| függetlenség | 1960. augusztus 11. | ||
| Tagság | ENSZ, Afrikai Unió, IMF, Frankofónia, OIC | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 12 825 314 fő (2013)[1] | ||
| Rangsorban | 71 | ||
| Becsült | 13 211 000 fő (2014. július) | ||
| Rangsorban | 71 | ||
| Népsűrűség | 8 fő/km² | ||
| GDP | 2011. évi (becsült) | ||
| Összes | 9,344 milliárd dollár PPP: 19,543 milliárd dollár | ||
| Egy főre jutó | 891 dollár PPP: 1865 dollár | ||
| HDI (2011) | ▲ 0,328 (183) – alacsony | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 1 284 000 km² | ||
| Rangsorban | 20 | ||
| Víz | 1,9%% | ||
| Időzóna | WAT (UTC+1) | ||
| ▼ kinyitEgyéb adatok | |||
| Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra. | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Csád Köztársaság témájú médiaállományokat.
| |||
| |||
Csád (franciául: Tchad, arabul: تشاد, Tšād), hivatalos nevén Csád Köztársaság, egy Közép-Afrikai ország. Északról Líbia határolja, keletről Szudán, délről a Közép-afrikai Köztársaság, délnyugatról Kamerun és Nigéria, nyugatról Niger. Az országnak nincs tengerpartja. Az ország három nagy földrajzi tájegységre tagolódik: az északi sivatagos terület, középen elterülő száraz éghajlatú terület, és délen a szudáni szavannás terület. A Csád-tó – amiről az ország a nevét kapta – Csád legnagyobb, egyben Afrikamásodik legnagyobb tava. Csád legmagasabb hegye a Szaharában fekvő Emi Koussi. Az ország legnagyobb városa a főváros, N’Djamena (korábban Fort-Lamy). Az országban kétszáznál több etnikai és nyelvi csoport él. A hivatalos nyelv az arab és a francia. Legelterjedtebb vallás az iszlám.
Az i. e. hetedik évezredtől kezdődően nagyszámú emberi populáció költözött a csádi medencébe. Az i. e. első évezred végére számos állam és birodalom jött létre és tűnt el, mindegyik igyekezvén a Szaharán keresztülvezető kereskedelmi útvonalakat ellenőrzése alá vonni. 1920-ra Franciaország teljesen meghódította a területet, és hozzácsatolta a Francia Egyenlítői-Afrikához. 1960-ban François Tombalbaye vezetésével az ország elnyerte függetlenségét. A muzulmán északi terület a Tombalbaye által folytatott politika hatására fellázadt, 1965-ben hosszan elhúzódó polgárháború kezdődött. 1979-ben a lázadók meghódították a fővárost, ezzel megtörve a déliek uralmát. A siker után a lázadók tábornokai egymás ellen fordultak, amiből Hissène Habréemelkedett ki győztesen. Az ő hatalmát 1990-ben tábornoka, Idriss Déby döntötte meg. A közelmúltban a dárfúri konfliktus átterjedt a határon, több ezer szudáni menekült él menekülttáborokban Csád keleti részén.
Bár több politikai párt is létezik az országban, a hatalom Déby elnök és pártja, a Haza Megmentése Mozgalom kezében van. Az országban gyakoriak az összecsapások és a puccskísérletek. A nominális GDP-t tekintve Csád egyike a világ legszegényebb országainak. A korrupció igen magas. A csádiak döntő többsége szegénységben él földművelésből és pásztorkodásból. 2003-tól kezdve az ország fő exportcikke a kőolaj.
Tartalomjegyzék
[elrejtés]Történelem[szerkesztés]
A mai Csád területén egykori virágzó mohamedán szultánságok (Vadai, Bagirmi) gazdasági alapját a szaharai karavánutak kereskedelme, főként a rabszolga-kereskedelem képezte. A területén 800 körül létrejött királyság volt az egyik legrégibb és legnagyobb királyság a Szaharától délre.Az egymás ellen is hódító háborúkat folytató államokat a francia hadsereg foglalta el 1890-ben. Csád 1920-ban Francia Egyenlítői-Afrika része lett, majd annak felbomlásakor, 1958-ban autonóm köztársaságként a Francia Közösség tagállamává vált. 1960-ban elnyert függetlenség után az északi muzulmán állattenyésztő és a déli földművelő lakosság között kiéleződött ellentét az ország kettészakadásához vezetett. A konfliktusba Líbia is beavatkozott, megszállva az ásványi kincsekben gazdag vitatott határvidéket (Aozou-sáv). Végül a két országrész megállapodást kötött, a líbiai csapatok pedig elhagyták az országot. A belső harcok az 1990-es évek második felében ismét fellángoltak, majd 2002-ben a kormány és a felkelők megállapodást kötöttek.
Dárfúr tartomány, amely Szudán része, szomszédos Csáddal. Az ottani konfliktus kihat Csádra is, Egyrészt sok menekültet kell ellátnia az egyébként is szegény országnak. Másrészt a csádi kormány fegyveres ellenzéke bázisul használja Dárfúr területét, onnan indítja ismétlődő kormányellenes támadásait.
Földrajz[szerkesztés]
Az ország területe Franciaországnak mintegy kétszerese, de átlagos népsűrűsége igen alacsony.
Domborzat[szerkesztés]
Északon az elszórt oázisokkal tarkított Szahara terül el, amelynek egyhangúságát a hatalmas Tibeszti és Ennedi szigethegység töri meg. Dél felé a sivatag sztyeppbe, majd a Csád-tó medencéjének lefolyástalan, mocsaras vidékébe megy át.
Az Afrika belsejében fekvő ország a Szahara és a Szudán nagytájak területén helyezkedik el. Északi harmadán a Szahara homoksivatagjai uralkodnak, amelyek közül az Ennedi(1450 m) homokkő fennsíkjai és a Tibeszti vulkáni eredetű vonulatai (Emi Koussi, 3415 m; Pic Tousside, 3315 m) emelkednek ki. Az ország nagy részét a két folyó (Chari, Logone). táplálta, változó területű, sekély Csád-tó medencéje foglalja el.
Az országnak 5968 km hosszú határa van (növekvő sorrendben):
- 87 km Nigériával (nyugat)
- 1055 km Líbiával (észak)
- 1094 km Kamerunnal (DNy)
- 1175 km Nigerrel (nyugat)
- 1197 km Közép-afrikai Köztársasággal (dél)
- 1360 km Szudánnal (kelet)
Csád domborzati térképe
Vízrajz[szerkesztés]
Legjelentősebb folyók: Chari, Logone. Ezek és mellékfolyóik az ország déli, csapadékosabb vidékén folynak a Csád-tóba, mely még pár ezer évvel ezelőtt is sokkal nagyobb volt, mint ma. Hatalmas mocsárvidék maradt a visszahúzódó tó nyomán.
Éghajlat[szerkesztés]
Az éghajlat forró, trópusi, de a csapadék mennyisége változó. A Szaharában nem éri el az évi 50 millimétert. A januári középhőmérséklet 21 °C, a júniusi 34 °C. Az ország déli részén az időjárás nedves trópusi. Az éves csapadékmennyiség 1000 mm, ami többnyire a májustól októberig tartó esős évszakban hullik le. Errefelé a december-januári középhőmérséklet 25 °C, míg az áprilisi 31 °C.
Élővilág, természetvédelem[szerkesztés]
Északról délnek haladva, a csapadékmennyiségnek megfelelően, sivatagi, oázisoktól tarkított félsivatagi, tüskés és száraz szavannás (Szahel), nedves szavannás területek követik egymást. Délen a kiadósabb nyári esők lombos fákat táplálnak. Az ország területének 1/5-ét borítják erdőségek. A Tibeszti jellegzetes állata a gazella, a sivatagi róka, a hiéna, a gepárd. A déli területek állatvilágának gazdagságát a viszonylag háborítatlanul élő antilopok, zsiráfok, páviánok, leopárdok, oroszlánok, elefántok, varacskos disznók, a folyókban a vízilovak jellemzik.
Nemzeti parkjai[szerkesztés]
- Aouk Nemzeti Park
- Bahr Salamat Állatrezervátum
- Goz Beïda Nemzeti Park
- Manda Nemzeti Park
- Zakouma Nemzeti Park: 1963-ban alapították, Csád első nemzeti parkja. Elefántok, oroszlánok... Sok kárt tett benne a polgárháború, de nagyjából túlélte az állatállomány.
Természeti világörökségei[szerkesztés]
Az UNESCO világörökségi listáján jelenleg nincs csádi helyszín. A helyi kormány azon fáradozik, hogy a Zakouma Nemzeti Parkot nyilvánítsák világörökséggé.
Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]
Alkotmány, államforma[szerkesztés]
Csád független elnöki köztársaság. Alkotmányát 1996. április 14-én kapta. Az államfő a hadsereg parancsnoka.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]
Politikai pártok[szerkesztés]
- Mouvement patriotique du Salut (MPS)
- Parti libéral du Tchad (PLT)
- Rassemblement pour la démocratie et le progrès (RDP)
- Union des écologistes tchadiens/Les Verts (UET/Les Verts)
- Action tchadienne pour l'Unité et le Socialisme (ACTUS)
Elnökök[szerkesztés]
- 1960 – 1975 François Tombalbaye
- 1975 – 1979 Félix Malloum
- 1979 Lol Mohammed Chawa
- 1979 – 1982 Goukouni Oueddei
- 1982 – 1990 Hissène Habré
- 1990 óta Idriss Déby ezredes
Közigazgatási felosztás[szerkesztés]
Védelmi rendszer[szerkesztés]
Népesség[szerkesztés]
Általános adatok[szerkesztés]
A főváros N’Djamena lakossága mintegy 1,1 millió fő (2013). Az ország teljes népessége 2015-ben mintegy 13,7 millió fő. [2]
Az átlagos népsűrűsége az északi, sivatagos rész miatt igen alacsony, 8,6 fő/km² (2015-ben).
Népek: északon és középső területeken arabok, délen pedig a legnépesebb csoport a fekete bőrű szara.
Legnépesebb települések[szerkesztés]
A fővároson kívül nincsenek jelentős nagyvárosai.
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés]
Vallások: muzulmán 88%, keresztény 2%, törzsi vallású 10%.
Nyelvek: Fekete-afrikai 93% (Szudáni-Guineai) , Hámi 7% (Turareg)
Etnikumok: fekete-afrikaiak. Az országban rendkívül sokféle etnikai csoport él. A legnépesebb csoport a fekete bőrű, de hamita eredetű szara, akik 30%-ot tesznek ki. A Szudánból bevándorolt négerek aránya 26%. Tedák, más néven teda-dazák, azaz az arabokkal rokon, szintén sötét bőrű hamiták aránya 7%. A többi etnikai csoport szudáni, egészen fekete bőrű néger és hausza, akik szintén fekete etnikai csoport, arányuk 2%. A legnagyobb szudáni csoportok, a mbumok 7%-kal, maszalit, maba, mimi 7%. A tamák aránya 6%. Mubi 4%, kanuri 2%, masza 2%, kotoko 2%.[3]
Szociális rendszer[szerkesztés]
A polgárháborúktól és a katasztrofális aszályoktól gyötört ország nem tudja megoldani polgárainak társadalombiztosítását és kielégítő egészségügyi ellátását.
Gazdaság[szerkesztés]
Rendkívül szegény ország, a lakosság 80%-a él szegénységi küszöb alatt. Fejlődését a tengerparttól elzárt fekvésen túl az állandó belharc is gátolja. Az ország külföldi segélyekre és hitelekre utalt. Külső adósságállománya 1 milliárd USD körüli, de ez is csak a GDP felét teszi ki.
Gazdaságának a mezőgazdaság jelenti az alapját, ahol a foglalkoztatottak kb. 80%-a dolgozik.[4]
Általános adatok[szerkesztés]
Gazdasága: agrárország.
A GDP szektorális megoszlása (2014-ben): mezőgazdaság 54,3%, ipar 13,3%, szolgáltatás 32,4%.[4]
2011-ben a lakosság 47%-a él a szegénységi küszöb alatt.
Gazdasági ágazatok[szerkesztés]
Mezőgazdaság[szerkesztés]
Főbb termesztett növények: gyapot, cirok, köles, földimogyoró, szezám, kukorica, rizs, burgonya, hagyma, manióka, tápióka.[4]
Főbb tenyésztett állatok: szarvasmarha, juh, kecske, teve.
A megművelt földek aránya 2%, míg a legelőké 36%.
Ipar[szerkesztés]
Az ország kőolajkészleteinek kiaknázása és a kőolajvezetékek kiépítése 2000-ben, a Világbank támogatásával vette kezdetét. Ennek eredményeként kőolaj-termelése és -exportja a jövőben várhatóan nőni fog.
Jelentősebb ágazatok: olaj-, gyapot-, textil-, élelmiszer-, szappan-, cigaretta-, építőanyag ipar.[4]
Külkereskedelem[szerkesztés]
Főbb termékek, áruk [4]:
- Export: olaj, élőállat, gyapot, szezám, gumiarábikum
- Import: gépek és berendezések, ipari termékek, élelmiszer, textíliák
Főbb partnerek 2014-ben [4]:
- Export: USA 77,6%, Japán 10,2%
- Import: Algéria 54,6%, Kína 11,2%, Olaszország 6,2%, Franciaország 5,4%
Az országra jellemző egyéb ágazatok[szerkesztés]
Közlekedés[szerkesztés]
A közlekedés nagyon rossz minőségű. Csupán 400 km az utak hossza. Vasút nincs. N'Djamenából minden nagyobb város elérhető repülőgépen. A fővárosban vannak taxik és bérautók.
Kultúra[szerkesztés]
A mintegy 200 népcsoport, 100 nyelv, három nagy vallás (muszlim, törzsi, keresztény), három éghajlati övezet és a több ezer éves múlttal rendelkező Csád kultúrája változatos és sokrétű. Északon, a Szahara szívében a berberek leszármazottai, a muszlim tubuk élnek. Az ország középső harmadán a félnomád, több alcsoportból álló, az arab zenei hagyományokat őrző szudáni arabok lakják. Az ország déli termékeny szavannáit a nem-muzulmán, fekete-afrikai népcsoportok népesítik be.
Képek
(1/6)▶
 |
Oktatási rendszer[szerkesztés]
A 6-tól 12 éves korig terjedő általános tankötelezettség ellenére az iskolás korúaknak csupán 25%-a jár iskolába. Nagyon magas az analfabéták aránya (85%). Az országban három egyetem működik. (N'Djamena, Abéché)
Kulturális világörökség[szerkesztés]
Kulturális intézmények[szerkesztés]
Tudomány[szerkesztés]
Művészetek[szerkesztés]
Hagyományok, néprajz[szerkesztés]
Gasztronómia[szerkesztés]
Turizmus[szerkesztés]
Az észak-déli ellentét miatt fennálló folyamatos politikai viszályok és az infrastruktúra fejletlensége miatt a turizmus nem jelentős.
.jpg)
Javasolt oltások Csád-ba utazóknak:
- Hastífusz
- Hepatitis A (magas a fertőzésveszély)
- Hepatitis B (magas a fertőzésveszély)
- Sárgaláz
Malária ellen gyógyszer van. (Az ország déli részén nagy a kockázata a megbetegedésnek).
Javasolt oltás bizonyos területekre utazóknak:
Javasolt emlékeztető oltás:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése