Niger (ország) [bevezető szerkesztése]
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| Nigeri Köztársaság | |||
| République du Niger Jamhuriyar Nijar | |||
| |||
| Nemzeti mottó: Fraternité, Travail, Progrès (franciául Testvériség, Munka, Fejlődés) Nemzeti himnusz: La Nigérienne | |||
 | |||
| Fővárosa | Niamey | ||
| é. sz. 13° 32′, k. h. 2° 05′ | |||
| Államforma | köztársaság | ||
| Vezetők | |||
| Elnök | Mahamadou Issoufou | ||
| Miniszterelnök | Brigi Rafini | ||
| Hivatalos nyelv | francia | ||
| Beszélt nyelvek | hausza, fula, gurma, kanuri, zarma, tamasek | ||
| függetlenség | Franciaországtól | ||
| kikiáltása | 1960. augusztus 3. | ||
| Tagság | ENSZ, Afrikai Unió, IMF, Frankofónia, OIC | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 17 831 270 fő (2013)[1] | ||
| Rangsorban | 63 | ||
| Becsült | 17 138 707 fő (2012. december) | ||
| Rangsorban | 63 | ||
| Népsűrűség | 12,1 fő/km² | ||
| GDP | 2011 | ||
| Összes | 6 022 millió USD (143) | ||
| Egy főre jutó | 399 USD | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 1 267 000 km² | ||
| Rangsorban | 22 | ||
| Víz | 0,02%% | ||
| Időzóna | WAT (UTC+1) | ||
| ▼ kinyitEgyéb adatok | |||
| Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra. | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nigeri Köztársaságtémájú médiaállományokat.
| |||
Niger ország Nyugat-Afrikában. Legnagyobb része sivatag (homok- és kősivatag), fővárosa Niamey, lakossága 17 138 700 fő (2012-ben).[2]
Tartalomjegyzék
[elrejtés]Történelem[szerkesztés]
Bár a mai Niger területe a legutóbbi kétezer évben a lakhatatlan Szahara része, ötezer éve az ország északi vidéke termékeny füves puszta volt. Állattenyésztő lakói sziklarajzokat hagytak hátra, ezek tanúsága szerint változatos állatvilág, háziasított állatok, harci szekerek voltak itt, összetett kultúra alakult ki legkésőbb i. e. 10 000 körül.
Niger területét a középkortól kezdve fontos karavánutak szelték át, és területén több nagy birodalom alakult ki (Mali, Ghánai).
A Niger folyó mentén a Szongai Birodalom állt fenn a 9. századtól, az Észak-Nigériával határos terület a 11. századtól Zinder és hausza államok része lett. A Csád-tótól északnyugatra fekvő részek Kanem-Bornu államhoz tartoztak.
A 18-19. században a birodalmak felbomlottak, és Niger mai területe a harcos tuaregek birtoka lett.
A 19. században a tuaregek kapcsolatba kerültek a nyugatiakkal, akkor, amikor az első európaiak - nevezetes közülük a brit Mungo Park és a német Heinrich Bart - felderítették a területet, a Niger folyó forrását keresve. Ekkortól története párhuzamos a többi nyugat-afrikai francia gyarmatéval.
Számos francia expedíció kereste fel a vidéket, majd 1883 és 1899 között katonai erővel meghódították, de csak 1922-re sikerült a tuaregeket teljesen meghódoltatni. Az 1901-ben létrehozott Niger Katonai Territórium 1904-ben Francia Nyugat-Afrika része lett, 1922-ben a felső-szenegáli és nigeri területekből megszervezték Niger Gyarmatot a mai Niger területén. Átmenetileg Felső-Volta (ma Burkina Faso) is ehhez a gyarmathoz tartozott 1932 és 1947 között.
Az országban első ízben megtartott választások után, 1958. augusztus 3-án a Francia Közösség autonóm köztársasága lett, majd 1960. augusztus 3-án elnyerte teljes függetlenségét.
Hamani Diori elnöknek a hatalmát 1974-ben Seyni Kountché ezredes megdöntötte. Az első szabad választásokat csak 1993-ban tartották meg.
Folyik az ipar és az infrastruktúra kiépítése külföldi segítséggel.
Földrajz[szerkesztés]
Domborzati térkép
Domborzat[szerkesztés]
Északkeleten a Dzsádói-fennsík emelkedik, tőle délre-délnyugatra a Tenere található, majd tovább DNy felé az Aïr-masszívum hegyei magasodnak. Az ország nagy homok- és kősivatag, délen azonban a Niger folyó és a Csád-tó mentén termékenyek a talajok.
Az ország legmagasabb pontja a Bagzane (Mont Idoukal-n-Taghès, 2022 m) az Aïr-hegységben.
Vízrajz[szerkesztés]
Az ország délnyugati részén a Niger folyó gyűjti össze a vizeket és vezeti végső soron az Atlanti-óceánba. A sivatagi területek lefolyástalanok.
Éghajlat[szerkesztés]
Dél-Nigerben júniustól októberig tart az esős évszak, az éves csapadék mennyisége 500 mm, északon viszont évente mindössze 20 mm eső hullik. Niamey-ben a januári középhőmérséklet 24 °C, a júliusi 34 °C.
Élővilág, természetvédelem[szerkesztés]
Nigerben a természetvédelmi területek bonyolult hálózata alakult ki. A legrégebbieket még a francia gyarmati uralom idején jelölték ki. Mindkét nemzeti parkja egyúttal része a természeti világörökségnek.
Természeti világörökségei[szerkesztés]
- Aïr és Ténéré Természeti Rezervátumok. Az Aïr egy hegység a Szaharában, a ténéré közszóként pedig különlegesen kopár sivatagot jelent.
- W Nemzeti Park, kiterjedt szavanna a Niger folyó vidékén, az ország DNy-i csücskén, amely a Beninnel és Burkina Fasóval közösen üzemeltetett W Regionális Park része.
Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]
Alkotmány, államforma[szerkesztés]
Az országnak elnöki köztársaság az államformája. Az ország elnökei:
- 1960. november 10. – 1974. április 15. Hamani Diori
- 1974. április 17. – 1987. november 10. Seyni Kountché
- 1987. november 10. – 1999. május 17. Ali Saïbou
- 1999 - 2011 Mamadou Tandja
- 2011 óta Mahamadou Issoufou
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]
A parlamentben (Assemblée Nationale) a Mouvement National de la Société de Développement (MNSD) párt 38 hellyel, a Convention Démocratique et Sociale (CDS) párt 17 hellyel képviseli magát a 83 fős parlamentben.
Politikai pártok[szerkesztés]
Közigazgatási felosztás[szerkesztés]
Niger hét megyére (département) és a fővárosra van felosztva (zárójelben a főbb települések szerepelnek):
 |
|
Védelmi rendszer[szerkesztés]
Népesség[szerkesztés]
Képek
(1/7)▶
 |
Általános adatok[szerkesztés]
Legnépesebb települések[szerkesztés]
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés]
A hauszák délen, délnyugaton élnek. A djerma nép délnyugaton él, míg a fulbék az egész országban megtalálhatók. A tuaregek az ország 2/3-át kitevő Szaharában élnek. A beri beri (kanuri) nép délkeleten él.[4]
A lakosság 94%-a muzulmán, a többi keresztény és egy kevés hindu.
Szociális rendszer[szerkesztés]
Gazdaság[szerkesztés]
Képek
(1/6)▶
 |
Általános adatok[szerkesztés]
Niger a világ egyik legkevésbé fejlett országa.[5] Gazdasága főként a mezőgazdaságra épül, amelyen belül kiemelkedő jelentőséggel az önellátást szolgáló gazdálkodás és az állattenyésztés bír. Területe gazdag nyersanyagokban, az ország 2011-ben a világ negyedik legnagyobb uránérc-kitermelője volt.[6] Gyakori problémákat okoznak a természeti csapások (szárazság és árvizek), az elsivatagosodásés a túllegeltetésből származó talajerózió.[7][8]
Tagja a Nyugat-afrikai Gazdasági és Monetáris Uniónak, pénzneme hét további országgal egyetemben a nyugat-afrikai valutaközösségi frank.
Gazdasági ágazatok[szerkesztés]
Mezőgazdaság[szerkesztés]
A mezőgazdaság adja az ország bruttó hazai termékének 39,6%-át, de a munkaerő-állomány 90%-át foglalkoztatja. Földterületének csak csekély része művelhető: a 2000-es évek elején összterületének mindössze 2,3%-a volt szántó (és 7,3%-a legelő), és ennek a zöme az ország déli határvidéke közelében található.[8] A legfontosabb termesztett növények az indiai köles, a cirok, a manióka, a földimogyoró illetve a Niger völgyében a rizs. A francia gyarmatosítók hagyatéka a gyapottermesztés. A legfontosabb tenyésztett állatok a juh, a kecske és a szarvasmarha. A csapadék mennyisége nem elégséges és elosztása sem egyenletes, így az ország élelmiszerbehozatalra és segélyekre is szorul.
Ipar[szerkesztés]
Arlitban nagy uránbányák vannak. Világviszonylatban jelentős az uránbányászata. Az uránércet helyben dúsítják, majd Franciaországba exportálják.
Vannak foszfát és külszíni szénbányák is. A főváros kisüzemei textíliákat, bútort, vegyszereket és feldolgozott élelmiszert állítanak elő. Sok más városban is vannak malmok, bőrcserző-műhelyek.
Kereskedelem[szerkesztés]
Az ország exportjának csaknem fele az Amerikai Egyesült Államokba irányul, ezt követi Nigéria, Oroszország és Ghána, a legfontosabb exportált termékek az uránérc, az élőállatok illetve a mezőgazdasági termények. Az import csaknem egy ötöde származik Franciaországból és Francia Polinéziából származik, de jelentős a behozatal Kínából és Nigériából is.[7]
Kultúra[szerkesztés]
Képek a kultúráról
(1/18)▶
.jpg) |
Kulturális világörökség[szerkesztés]
- Agadez történelmi központja
Oktatási rendszer[szerkesztés]
Kulturális intézmények[szerkesztés]
Tudomány[szerkesztés]
Művészetek[szerkesztés]
Hagyományok, néprajz[szerkesztés]
Gasztronómia[szerkesztés]
Közlekedés[szerkesztés]
Vasút nincs az országban. A közúthálózat hossza 10 100 km, a repülőterek száma 9.
Turizmus[szerkesztés]
Főbb látnivalók[szerkesztés]
- W Nemzeti Park
- A Grand Marché Niameyben
- Zinder piacnapokon
- Agadez hátsó utcái és a Vieux Quartier
- Air-hegység
- A Gerewol ceremónia Agadez régiójában
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése