Szenegál [bevezető szerkesztése]
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 | Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye |
| Szenegáli Köztársaság | |||
| République du Sénégal | |||
| |||
| Nemzeti mottó: Un Peuple, Un But, Une Foi (franciául: Egy nép, egy cél, egy hit) Nemzeti himnusz: Pincez Tous vos Koras, Frappez les Balafons | |||
 | |||
| Fővárosa | Dakar | ||
| é. sz. 14° 22′ 00″, ny. h. 14° 16′ 60″ | |||
| Államforma | köztársaság | ||
| Vezetők | |||
| Államfő | Macky Sall | ||
| Miniszterelnök | Aminata Touré | ||
| Hivatalos nyelv | francia | ||
| függetlenség | Franciaországtól | ||
| kikiáltása | 1959 | ||
| Tagság | ENSZ, Afrikai Unió, OIC, IMFFrankofónia, Latin Unió, Portugál Nyelvű Országok Közössége (társult megfigyelő tag) | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 14 133 280 fő (2013)[1] | ||
| Rangsorban | 73 | ||
| Becsült | 12 873 601 fő (2013 november) | ||
| Rangsorban | 73 | ||
| Népsűrűség | 52 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 196 190 km² | ||
| Rangsorban | 85 | ||
| Víz | 2,1%% | ||
| Időzóna | GMT (UTC+0) | ||
| ▼ kinyitEgyéb adatok | |||
| Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra. | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szenegáli Köztársaság témájú médiaállományokat.
| |||
| |||
Szenegál egy Magyarországnál több mint kétszer nagyobb területű ország Nyugat-Afrikában. Legjelentősebb folyójáról, a Szenegálról kapta a nevét. Az egykori Francia Nyugat-Afrika központi területe, függetlenségét 1960-ban nyerte el. Az ország az Atlanti-óceán partján fekszik. Szomszédai északon Mauritánia, keleten Mali, délen Guinea és Bissau-Guinea, nyugaton Gambia beékelődik az országba.
Tartalomjegyzék
[elrejtés]Földrajz[szerkesztés]
Domborzat[szerkesztés]
Területének zöme szavannával borított síkság, amelyet délnyugaton mocsarak tarkítanak. Legmagasabb pontja: név nélküli magaslat, 581 méter.
Vízrajz[szerkesztés]
A közel-keleti Holt-tengernél is sósabb, a sókedvelő baktériumok miatt pirosas vizű Retba-tó a Zöld-foki félszigettől északra, a fővárostól, Dakartól kb. 30 km-re északkeletre található.
Éghajlat[szerkesztés]
Szenegálban trópusi éghajlat uralkodik, május és november között délről monszunérkezik az országba, a száraz évszak december és május között van.
Észak-Szenegálban a passzátszél befolyásolja az időjárást. November és március között a harmattan nevezetű szél szárazságot hoz a Szaharából a területre.
Az évi középhőmérséklet áprilisban 40 °C, decemberben 17 °C. Az évi csapadékmennyiség 1500 mm és 500 mm között változik délről északra haladva. Dakarban 18-26 °C van januárban, míg júliusban 24-32 °C.
Növény- és állatvilág[szerkesztés]
Nemzeti Parkok[szerkesztés]
Az ország területének 11%-a természetvédelmi terület.[2]
- Parc National des Oiseaux du Djoudj
- Parc National de la Langue de Barbarie
- Parc National du Delta du Saloum
- Niokolo-Koba Nemzeti Park (Parc National du Niokolo-Koba) a természeti világörökség része
- Dzsudzs Nemzeti Madárrezervátum a természeti világörökség része
Környezetvédelem[szerkesztés]
Történelem[szerkesztés]
Szenegál területén az 1970-es években indultak meg az ásatások, s négy nagyobb, egymástól független, de egyidőben zajló kultúra nyomait tárták fel: kagylóhalmok kultúrája, fémkultúra, megalitkultúra, tumulus-kultúra. A helyi megalitkultúra érdekes párhuzamot sejtet az európaival.
Az ország mai területén élő népek a középkor elején fokozatosan tértek az iszlám hitre, az arabok hatására. Az ország a 14. századbanelőbb a Ghánai Királysághoz, majd a Mali Birodalomhoz tartozott, amelynek királyi székhelye egy időben a mai állam fővárosa, Dakar volt.
Az első európai települések a 16. században létesültek Szenegál területén. A franciák 1659-ben alapították meg Saint-Louis városát, amely a rabszolga-kereskedelem egyik központja lett. 1677-ben holland telepesek érkeztek a vidékre. A tengerpartot ezidőtájt a franciák ellenőrizték.
Szenegál 1758-1779 és 1809-1816 között Nagy-Britannia gyarmata volt. 1883-ban a 4 tengerparti város lakossága francia polgárjogokat szerzett.
Szenegált 1904-ben Francia Nyugat-Afrikához csatolták, amelynek igazgatási központja lett. Szenegál 1958. november 25-től a Francia Közösség autonóm köztársasága, majd 1959. április 4-én csatlakozott a szomszédos Francia Szudánhoz, megalakítva a Mali Államszövetséget, amely 1960. június 20-án elnyerte teljes függetlenségét. Két hónappal később, augusztus 22-én Szenegál kivált, és kikiáltották a független Szenegáli Köztársaságot. Az első elnök Léopold Senghor lett. Az ő idejétől fogva Szenegál mindig is működő parlamentáris demokrácia volt. 1980-ban Senghor visszavonult, a hatalmát az általa kiválasztott Abdou Dioufnak adta át. Diouf idejében Szenegál jelentős nemzetközi szerepet játszott, aktívan részt vett a különböző békefenntartó műveletekben. Belpolitikája viszont időnként utcai zavargásokba torkollott. 1982 óta a déli Casamance tartományban szeparatista csoportok szórványosan összecsapnak a kormány csapataival.
A kölcsönös egymásra utaltság miatt Szenegál és Gambia 1982-ben megalakította a Szenegambiai Államszövetséget. Ennek keretében a két ország megőrizte teljes szuverenitását és önálló képviseletét a nemzetközi szervezetekben, viszont közösen intézték a védelmi, külügyi, közlekedési és távközlési ügyeket. Az államszövetség 1989-ben feloszlott.
A 2000-ben tartott elnökválasztáson Abdoulaye Wade ellenzéki jelölt legyőzte Dioufot. Ezt követte Szenegál történetében a második békés hatalomátadás és az első olyan, amelyben egyik párt a másiknak adta át a hatalmat. 2007. február 25-én Abdoulaye Wade-t újraválasztották.
Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]
Alkotmány, államforma[szerkesztés]
.jpg)
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]
Kormány, Parlament, Bíróság
Közigazgatási felosztás[szerkesztés]
Az ország 11 körzetre van felosztva, melyek a következők:
 |
|
Politikai pártok[szerkesztés]
Védelmi rendszer[szerkesztés]
Népesség[szerkesztés]
Általános adatok[szerkesztés]
- Népességnövekedés: 2,56%.
- Születéskor várható élettartam: férfiak: 55 év, nők: 58 év.
- Városi lakosság aránya: 48%.
- Írástudatlanság: 59,8%.
Legnépesebb települések[szerkesztés]
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés]
- Nyelvek: Az országban a hivatalos nyelv a francia, de beszélik még a volof, a pulár, a dzsola és a mandinka nyelvet is.
- Népek: a lakosság 44%-a volof, 24%-a fulbe, 15%-a szerer, 4%-a diola, 3%-a malinke, 1%-a szoninke, 1%-a francia, 8%-a pedig egyéb népcsoporthoz tartozik.
- Vallások: a lakosság 94%-a szunnita muszlim, 5%-a római katolikus, 1%-a törzsi vallású.
Az ország lakossága 11 millió fő, amelynek 58%-a 20 év alatti. A népességnövekedés 2,7%. Az analfabéták aránya 65%. 2003-ban ennek visszaszorítása érdekében iskolareformot hajtottak végre.
Szociális rendszer[szerkesztés]
Gazdaság[szerkesztés]
Képek
(1/8)▶
 |
Általános adatok[szerkesztés]
- Hazai össztermék (GDP)/fő: 1500 USD (2002-ben).
- A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 18%, ipar 27%, szolgáltatások 55%.
- Munkanélküliség: 48%.
- Infláció: 3% (2002-ben).
Gazdasági ágazatok[szerkesztés]
- Mezőgazdaság: növénytermesztés, állattenyésztés
A Kanári-hidegáramlás következtében éghajlata kedvező a mezőgazdasági termelés számára. Földjein kölest, kukoricát, földimogyorót, cukornádat, maniókát, gyapotot, kókuszt termesztenek, juhot, kecskét és szarvasmarhát tenyésztenek. Sokan a halászatból élnek.
- Ipar: bányászat – energiaipar – könnyű – és nehézipar
Értékes ásványkincse a foszfát, a titán, a vasérc és a kőolaj. A szerény ipar a fővárosban összpontosul (kőolaj-finomító, növényolajgyár, halfeldolgozó, műtrágyagyár).
- Kereskedelem: belkereskedelem-külkereskedelem
Exportcikkek: hal, földimogyoró, kőolajtermékek, foszfát, gyapot. Importtermékek: élelmiszer, italok, közszükségleti cikkek, iparcikkek, üzemanyag. Főbb kereskedelmi partnerek: Franciaország, India, Nigéria, Mali, Thaiföld, Görögország, USA.
Közlekedés[szerkesztés]
Szárazföldi közlekedés[szerkesztés]
- Vasúthálózat hossza: 1230 km.
- Közúthálózat hossza: 14 576 km.
Az afrikai kontinens legnyugatibb vasútállomása a dakari pályaudvar.
Vízi közlekedés[szerkesztés]
Kikötők száma: 7 (a legfontosabb Dakar). A 12. legnagyobb kikötő Nyugat-Afrikában.
Légi közlekedés[szerkesztés]
Repülőterek száma: 9.
Kultúra[szerkesztés]
Képek a kultúráról
(1/19)▶
.jpg) |
Oktatási rendszer[szerkesztés]
Kulturális intézmények[szerkesztés]
Kulturális világörökség[szerkesztés]
A kulturális világörökségnek három szenegáli helyszín a része:
- Gorée-sziget Dakar közelében;
- Saint Louis szigetén a hasonló nevű város óvárosa (a mai város már nem fér el a szigeten);
- A szenegambiai kőkörök (Gambiával közös.
Tudomány[szerkesztés]
Művészetek[szerkesztés]
Hagyományok, néprajz[szerkesztés]
Gasztronómia[szerkesztés]
Turizmus[szerkesztés]
Főbb látnivalók[szerkesztés]
- Dakar
- Afrikai újjászületés emlékműve
- Île de Gorée (Gorée-sziget)
- Saint-Louis
- Basse Casamance Nemzeti Park és a Casamance régió
- Niokolo-Koba Nemzeti Park (víziló, elefánt, oroszlán)
- Petite Cote tengerpartja és a Siné-Saloum Delta
- A prehisztorikus kőkörök
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése