Guinea [bevezető szerkesztése]
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| Guineai Köztársaság | |||
| République de Guinée | |||
| |||
| Nemzeti mottó: Travail, Justice, Solidarité (franciául: Munka, Igazság, Összetartás Nemzeti himnusz: Liberté | |||
 | |||
| Fővárosa | Conakry | ||
| é. sz. 9° 30′, k. h. 13° 43′ | |||
| Vezetők | |||
| Köztársasági elnök | Alpha Condé | ||
| Hivatalos nyelv | francia | ||
| Beszélt nyelvek | fula, arab | ||
| függetlenség | Franciaországtól | ||
| kikiáltva | 1958. október 2. | ||
| Tagság | ENSZ, Afrikai Unió, IMF, Frankofónia, OIC | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 10 628 972 fő (2014) | ||
| Rangsorban | 81 | ||
| Becsült | 10 628 972 fő (2014. április) | ||
| Rangsorban | 81 | ||
| Népsűrűség | 30,4 fő/km² | ||
| GDP | 2005 | ||
| Összes | 18 945 millió USD (113) | ||
| Egy főre jutó | 2100 USD | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 245 857 km² | ||
| Rangsorban | 75 | ||
| Időzóna | GMT (UTC) | ||
| ▼ kinyitEgyéb adatok | |||
| Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra. | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Guineai Köztársaság témájú médiaállományokat.
| |||
| |||
- Nem tévesztendő össze ezekkel: Bissau-Guinea, Egyenlítői-Guinea, Új-Guinea, Pápua Új-Guinea
Guinea nyugat-afrikai állam.
Tartalomjegyzék
[elrejtés]Földrajz[forrásszöveg szerkesztése]
Fekvése[forrásszöveg szerkesztése]
Északról Szenegál és Mali, keletről Elefántcsontpart, délről Libéria és Sierra Leone, délnyugatról az Atlanti-óceán és nyugatról Bissau-Guinea határolja.
Domborzata[forrásszöveg szerkesztése]
Az ország nyugati felében fekszik a Futa Djalon hegység. Legmagasabb pontja 1537 m. A hegységtől nyugatra széles parti síkság alakult ki. A Futa Djalontól északkeletre eső vidék a Száhel-övezet része, tőle délkeletre pedig trópusi erdőségek vannak alacsony dombvidéken.
Vízrajza[forrásszöveg szerkesztése]
Guinea hegyeiben ered a Niger, a Gambia és a Szenegál, és számos folyó folyik a tengerbe nyugat felé Sierra Leoneés Elefántcsontpart hegyvidékeiről. A tengerpartot lagúnák szegélyezik.
Éghajlata[forrásszöveg szerkesztése]
Az éghajlata trópusi. A csapadék mennyisége délnyugatról északkelet felé csökken. Futa Djalon hegyvidéke némileg hűvösebb, mint az alacsonyabban fekvő területek.
Élővilág, természetvédelem[forrásszöveg szerkesztése]
Az eredeti növénytakaró különböző erdőkből állt. A délnyugati esőerdőket fokozatosan váltották fel az egyre szárazabb erdőtípusok az északkeleti szavannákig. Ezt a környezetet a földművelés kiterjedése, az erdőirtás és helyenként a bányászat fenyegeti. Ma már csak az ország DK-i részén maradtak fenn az egykori esőerdőknek maradványai. A tengerpartot mangrove-mocsárerdők szegélyezik.
Nemzeti parkjai[forrásszöveg szerkesztése]
- Felső-Niger Nemzeti Park (Haut Niger National Park) - 6000 km² erdő és szavanna Guinea északkeleti részén.
- Niokolo-Badiar Nemzeti Park.
Természeti világörökségei[forrásszöveg szerkesztése]
Elefántcsontparttal közös természeti világöröksége a Nimba-hegy Természeti Rezervátum, az ország legmagasabb hegycsúcsának környéke.
Történelem[forrásszöveg szerkesztése]
A 13. század elején Guinea a Ghánai Birodalom része volt, amely a mai Malit és Mauritániát is érintette. A 16. században érkezett meg az első európai a Conakry előtt található szigetre. A portugálok a szigetet „Ilhos dos Idolos”-nak hívták, ami isteni szigetet jelent. A mai francia neve: „Îles de Loos”.
1850-ben érkeztek ide a franciák, akik rögtön megalakították a francia kolóniákat. 1893-ban csatolták a területet a Francia-Nyugat-Afrika gyarmathoz.
Az ország a függetlenségét 1958-ban vívta ki, a gazdasági irányítást az állam vette magához és a kelet-európai, illetve kelet-afrikai példákhoz hasonlóan szocialista gazdaságot épített ki. A piacgazdasági átmenet az 1980-as években kezdődött meg. A mezőgazdaság erőszakos szövetkezetesítése, illetve az alacsonyan tartott felvásárlási árak miatt az előzőleg jól ellátott ország élelmiszer-behozatalra kényszerült, amin még az újonnan kialakult liberális gazdaságpolitika sem tudott változtatni.
Conté elnök kormányzata ismételten szembekerült a szakszervezetekkel, főleg a közszolgálatban dolgozók szervezeteivel. A szakszervezetek a bérkövetelések mellett a korrupció és a fejetlen kormány miatt tiltakoztak (2006-ban majdnem egy éven át még miniszterelnöke se volt az országnak). A sztrájkok és a tüntetések 2007-ben a polgárháború szélére sodorták az országot, de a külvilág diplomáciai beavatkozása időlegesen elhárította a válság kirobbanását.
Államszervezet és közigazgatás[forrásszöveg szerkesztése]
Alkotmány, államforma[forrásszöveg szerkesztése]
Az alkotmányt 1991-ben vezették be. Ebben benne vétetik, hogy Guinea elnöki köztársaság. Az utolsó módosítást 2001-ben hajtották végre.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[forrásszöveg szerkesztése]
A népi gyűlésben 114 képviselő ül.
Közigazgatási felosztás[forrásszöveg szerkesztése]
Régiók
 |
|
Prefektúrák
 |
|
Politikai pártok[forrásszöveg szerkesztése]
- de l’Unité et du Progrès (PUP)
- Rassemblement du Peuple Guinéen (RPG)
- Parti du Renouveau et du Progrès (PRP)
- Union pour la Nouvelle République (UNR).
Védelmi rendszer[forrásszöveg szerkesztése]
Népesség[forrásszöveg szerkesztése]
Általános adatok[forrásszöveg szerkesztése]
Az ország lakossága kb. 10,8 millió fő. 2/3-a vidéken, 1/3-a városokban él. A fővároson kívül nincs jelentősebb nagyváros.
A lakosság életkor szerinti megoszlása:
- 0–14 év közöttiek: 44,4%
- 15–64 év közöttiek: 52,4%
- 65 év felettiek: 3,2%
A libériai háború idején rengeteg menekült érkezett a városokba.
Legnépesebb települések[forrásszöveg szerkesztése]
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[forrásszöveg szerkesztése]
A lakosság 3 fő etnikai csoportra oszlik: fulbe 40%, malinka 30%, szuszu 20%. A többi népcsoport (kpèlè, kissi, toma, baga) a lakosság 10%-át alkotják.
Az ország hivatalos nyelve a francia, de beszélik még a volofot, a mandinkát és más törzsi nyelveket is.
Vallások:
- muzulmán (szunnita) 88%
- ősi felekezetű 7%
- keresztény 5%
Szociális rendszer[forrásszöveg szerkesztése]
Gazdaság[forrásszöveg szerkesztése]
Általános adatok[forrásszöveg szerkesztése]
Gazdasága: agrárország. Az ország legfontosabb központja a főváros, Conakry, amely az állam külkereskedelmi központja, innen indulnak ki a legfontosabb vasútvonalak.
Gazdasági ágazatok[forrásszöveg szerkesztése]
Mezőgazdaság[forrásszöveg szerkesztése]
A lakosság legnagyobb részének ez az ág jelenti a megélhetést. A nagyon csapadékos partvidéken jellemzőek a rizsföldek, valamint a banán- és olajpálma-ültetvények. A magasabb dombságok lejtőin ananász-, kávé-, és citrusültetvények találhatók. A keleti országrészben már nem folyik árutermelés, az itt termesztett köles és rizs a helyi lakosság ellátását szolgálja. Az állattenyésztés a Niger folyó mentén összpontosul, főleg a szarvasmarha terjedt el.
Ipar[forrásszöveg szerkesztése]
Guineában található a világ ismert, jó minőségű bauxitkészleteinek 1/4-e (10 milliárd tonna) és a nagy kitermelésnek köszönhetően második az országok listáján (a kitermelés évi 17 millió tonna). A legnagyobb bányáiból (Boké, Sangaredi, Kindia) vasutak szállítják a bányakincset Kamsar és Conakry kikötőibe, hogy innen Franciaországba, az Európai Unióba, illetve a FÁK országaiba szállítsák.
Friában timföldgyár létesült a kitermelt bauxitra épülve. Az állam hatalmas és eddig kihasználatlan vízenergia készletére idővel hatalmas alumíniumipari vertikumok települhetnek.
Tervezik a keleti határ mentén található hematitkészlet kiaknázását is, ehhez azonban még nincs kiépített infrastruktúra (meg kell építeni egy vasútvonalat Buchanankikötőjéhez).
Kereskedelem[forrásszöveg szerkesztése]
- Exporttermékek: bauxit, alumínium, arany, gyémánt, kávé, hal, mezőgazdasági termékek
- Importtermékek: olajtermékek, fémek, műszaki felszerelések és alkatrészek, közlekedési eszközök, textil, vetőmag és általános élelmiszeripari termékek
- Főbb kereskedelmi partnerek: Franciaország, Belgium, USA, Elefántcsontpart, Oroszország
Az országra jellemző egyéb ágazatok[forrásszöveg szerkesztése]
Közlekedés[forrásszöveg szerkesztése]
A 20. század elején megindult a vasúti közlekedés. Az országban ma 1 185 km[1] a vasútvonalak hossza. A legfontosabb vasúti vonal Conakry és Kankan közötti.
A közutak hossza 30 500 km.
Az országban öt repülőtér és három kikötő található.
Kultúra[forrásszöveg szerkesztése]
Képek
(1/7)▶
 |
Oktatási rendszer[forrásszöveg szerkesztése]
Az országban 2 egyetem működik: Conakryban és Kankanban. A hallgatók száma 6000 fő.
Az országban 56% az analfabéták aránya. Az egyetemre az összlakosság 1%-a tud bejutni.
Kulturális intézmények[forrásszöveg szerkesztése]
Tudomány[forrásszöveg szerkesztése]
Művészetek[forrásszöveg szerkesztése]
Hagyományok, néprajz[forrásszöveg szerkesztése]
Sekou Touré a hagyományos zenét támogatta és mai is nagyon sikeres. Híres táncegyüttesek a „Ballet Africain” és „Ballet Djoliba”. Ők már Európában is felléptek. A „Les Amazones de Guinée” női tánc- és zenekar is ismert együttes az országban.
Gasztronómia[forrásszöveg szerkesztése]
Turizmus[forrásszöveg szerkesztése]
Képek
(1/4)▶
 |
Javasolt oltások Guineába utazók számára:
- Hastífusz
- Hepatitis A és B (Magas a fertőzésveszély).
- Járványos agyhártyagyulladás
- Sárgaláz
Malária elleni gyógyszer. (Magas a fertőzésveszély).
Javasolt oltás bizonyos területekre utazóknak:
Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése