Burkina Faso [bevezető szerkesztése]
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| Burkina Faso | |||
| Burkina Faso | |||
| |||
| Nemzeti mottó: Unité, Progrès, Justice (franciául Egység, Fejlődés, Igazság) Nemzeti himnusz: Une Seule Nuit | |||
 | |||
| Fővárosa | Ouagadougou | ||
| é. sz. 12° 20′, ny. h. 1° 40′ | |||
| Államforma | parlamentáris köztársaság | ||
| Vezetők | |||
| Államfő | Roch Marc Christian Kaboré | ||
| Miniszterelnök | Paul Kaba Thieba | ||
| Hivatalos nyelv | francia | ||
| Beszélt nyelvek | afrikai szudáni nyelvek | ||
| Független | 1960. augusztus 5. | ||
| Tagság | ENSZ, Afrikai Unió, IMF, Frankofónia, OIC | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 16 934 839 fő (2013)[1] | ||
| Rangsorban | 61 | ||
| Becsült | 17 322 796 fő (2013. július) | ||
| Rangsorban | 61 | ||
| Népsűrűség | 48 fő/km² | ||
| GDP | 2005 | ||
| Összes | 16 916 USD (117) | ||
| Egy főre jutó | 1326 USD | ||
| HDI (2004) | 0.342 (174) – | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 274 200 km² | ||
| Rangsorban | 72 | ||
| Víz | 0,1%% | ||
| Időzóna | GMT (UTC) | ||
| ▼ kinyitEgyéb adatok | |||
| Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra. | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Burkina Fasotémájú médiaállományokat.
| |||
| |||
Burkina Faso (röviden Burkina, korábban Felső-Volta) nyugat-afrikai állam. Nevének jelentése moré és dioula nyelveken: becsületes emberek országa.
Tartalomjegyzék
[elrejtés]Földrajz[szerkesztés]
Az ország az északi szélesség 10. és 15. foka között helyezkedik el, a Niger folyó kanyarulatától délre. A legközelebbi tengeri kikötő, Abidjan (Elefántcsontpart) 500 km-re van.
Kristályos kőzeteken és homokkőn kialakult, silány talajú alföld foglalja el az ország legnagyobb részét. Legnagyobb folyóit (Fehér-, Vörös- és Fekete-Volta) széles, néptelen síkságok kísérik. Az alacsony déli és nyugati fennsíkokat félsivatagos szavannák borítják és Ghánába tartó folyók tagolják.
Domborzat[szerkesztés]
Az ország nagy részét a Felső-guineai-küszöb alacsony fekvésű részét képező, enyhén hullámos fennsík (250 m a tengerszint feletti átlagos magasság) foglalja el, amely fölé számos szigethegyből álló hegyvonulat emelkedik. Az ország legmagasabb pontja a Pic de Nakourou délnyugaton (749 m), ahol a homokkő táblás vidék meredeken emelkedik Mali déli határvidéke felé. Keleten a táj fokozatosan süllyed a Niger-medence irányában.
Vízrajz[szerkesztés]
Az országban ered az ország legnagyobb folyója, a Volta, amely itt tulajdonképpen még három különálló vízfolyás. Az ország nyugati részén húzódik a Fekete-Volta, a középső országrészben a Fehér-Volta, a kettő között pedig a jóval rövidebb Vörös- előnevű folyóág. A három ág egyesülésével alakul ki, már a szomszédos Ghána területén a Volta folyam. Jelentős folyó még az ország nyugati-délnyugati határvidékén húzódó Comoé, mely a Guineai-öbölbe ömlik. A folyók többsége az évnek csak 4-6 hónapjában szállít vizet, az év többi részében kiszárad.
Éghajlat[szerkesztés]
Délen májustól októberig tart az esős évszak, az északi országrész éghajlata nagyon száraz. Ouagadougouban a januári középhőmérséklet 24 °C, a májusi 32 °C, a júliusi 28 °C, a csapadék mennyisége 850 mm. A csapadék délről északra 1300 mm-ről 500 mm-re csökken.
Élővilág, természetvédelem[szerkesztés]
Az ország déli része nedves szavanna, a folyók mentén galériaerdőkkel, középső területe száraz szavanna, helyenként akáciákkal és majomkenyérfákkal. Az északi rész ritkás tüskés szavanna vagy sivatagi sztyeppe, fűcsomókkal, mély gyökerű tüskés bokrokkal s az aszályhoz hozzáedződött törpe fákkal. Az országban számos állatfaj él: antilop, bivaly, oroszlán, sakál, különféle majmok, víziló, krokodilok; a madárvilág gazdag.
Nemzeti parkjai[szerkesztés]
- Arli
- Deux-Balés
- Kaboré-Tambi
- Waza
Történelem[szerkesztés]
A gyarmatosítás előtt[szerkesztés]
Nyugat-Afrika többi részéhez hasonlóan a mai Burkina Faso is korán benépesült, különösen az északnyugati része (i. e. 12.000 és i. e. 5000 között), ahol 1973-ban különféle szerszámokat (kaparókat, vésőket, nyílhegyeket) találtak. I. e. 3600 és i. e. 2600 között földművesek telepedtek le, aránylag tartós építmények nyomai maradtak ránk. I. e. 1500 és i. e. 1000 között már vasat és kerámiát használtak, temetkezéseik pedig a vallási eszmék megjelenésére utalnak.
A dogon nép emlékeit megtalálták az ország északnyugati és északi részén. Ők ezt a vidéket a 15-16. században hagyták el, hogy letelepedjenek mai lakhelyükön. Magas falak maradtak fenn Burkina Faso délnyugati részén (és hasonlók Elefántcsontparton), de jelenleg nem tudni, miféle nép építette őket.
Gyarmatosítás és függetlenség[szerkesztés]
Az 1884–85-ös Kongó-konferencia után francia felfedezők, majd ezután a katonák is megszállták a területet. 1898-ban lett Francia Nyugat-Afrika része. 1919-ben Felső-Volta néven önálló gyarmattá szervezték. 1956-ban megalakult a kormánytanács, majd 1958-ban autonóm köztársaság lett. 1960. augusztus 5-én független állam lett Felső-Voltanéven.
Az 1960-as és 1970-es éveket instabilitás jellemezte. Az első elnök Maurice Yaméogot volt. Őt 1966-ban leváltották, majd Sangoulé Lamizana lett az ország katonai diktátora1980-ig. Az 1982-es puccsban alakult kormány nem volt hosszú életű, és 1983. augusztus 4-én Thomas Sankara újabb puccsot hajtott végre. Sankara egy pánafrikai szocialista forradalmat szeretett volna elérni, Líbia és Kuba felé orientálódott. Ő változtatta 1984-ben az ország nevét Burkina Fasóra. A név jelentése: becsületes emberek országa.
1985 végén a szomszédos Mali egy kis területet szerzett meg a két ország háborúja során. Az 1990-es években többpárti választásokat tartottak. Évente több százezren vándorolnak a szomszédos Ghánába és Elefántcsontpartra idénymunkát vállalni.
Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]
Alkotmány, államforma[szerkesztés]
Államforma: Parlamentáris köztársaság.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]
Az ország jelenleg éli a negyedik köztársaságot. Az alkotmánya 1991 óta van érvényben. 2000 óta az elnököt 5 évre választják meg. Blaise Compaoré 2005-ben 80,4%-os többséget szerzett. Ez volt az első alkalom, hogy az ellenzék nem bojkottálta a választásokat. A miniszterelnök 2007. június 4. óta van hivatalában, a neve Tertius Zongo.
A parlament tagjait minden 5 évben választják újra. Jelenleg a parlament létszáma 111 fő, és a kormánypárt 57 hellyel rendelkezik.
Az ország jó kapcsolatokat ápol Franciaországgal, azonban a szomszédjával Elefántcsontparttal konfliktusba keveredett már többször. A legfontosabb diplomáciai partner Líbia. Az ország elismeri Tajvant.
Elnökök[szerkesztés]
| Név | Hivatali ideje |
|---|---|
| Maurice Yaméogo | 1960. augusztus 5. – 1966. január 3. |
| Sangoulé Lamizana | 1966. január 3. – 1980. november 25. |
| Saye Zerbo | 1980. november 25. – 1982. november 7. |
| Jean-Baptiste Ouédraogo | 1982. november 7. – 1983. augusztus 4. |
| Thomas Sankara | 1983. augusztus 4. – 1987. október 15. |
| Blaise Compaoré | 1987. október 15. – 2014. október 31.[2] |
| Michel Kafando | 2014. november 17.[3] – |
Politikai pártok[szerkesztés]
Közigazgatási felosztás[szerkesztés]
Védelmi rendszer[szerkesztés]
Burkina Faso hadserege szárazföldi erőből, légierőből, nemzeti csendőrségből, rendőrségből és a nemzetőrségből áll. Tengeri hadierővel nem rendelkezik. Az ország védelmi minisztere Yero Boly.
Népesség[szerkesztés]
Képsorozat
(1/11)▶
 |
Általános adatok[szerkesztés]
Az ország népsűrűsége igen változó. A mosszik lakta középső régióban az átlagos népsűrűség kb. 50 fő/km², de egyes helyeken elérheti a 200 fő/km² átlagot is. Az országnak csak két jelentősebb városa van, ezek a főváros, Ouagadougou, illetve Bobo-Dioulasso.
Legnépesebb települések[szerkesztés]
Etnikai, nyelvi megoszlás[szerkesztés]
Az ország hivatalos nyelve a francia, de a törzseknek is megvan a saját nyelvük.
A 60 népcsoport közül, amelyek az országban laknak, a mosszi (mossi) népcsoport a legnagyobb. Ők főleg az ország középső részén, a főváros környékén élnek. A második legnépesebb etnikum a bobo (bwa), ők a nyugati részen élnek. A harmadik legnépesebb népcsoport a fulbe (peul). Ők Nyugat-Afrikában több helyen is előfordulnak. További etnikumok: gourmantché, mande, szenufo, gurunsi (kasem), lobi, bissa és tuareg.
Vallási megoszlás[szerkesztés]
2006-os felmérés alapján: muszlim 60,5%, keresztény 24%, törzsi vallású 15,3%.[4]
A 20. században a francia katolikus misszionáriusok sikerrel térítették át a lakosság nagy tömegeit. Egyes protestáns felekezeti csoportok is gyorsan növekednek. A keresztény és iszlám vallás erőteljes hatása ellenére az emberek jelentős része a mai napig a hagyományos vallások követője.
Szociális rendszer[szerkesztés]
Gazdaság[szerkesztés]
Általános adatok[szerkesztés]
Burkina Faso agrárország. A szárazfölddel körülvett ország a legkevésbé fejlett országok egyike.[5] A népesség közel fele él szegénységiküszöb alatt. A nagy népsűrűségű ország kevés természeti erőforrással rendelkezik. Gazdaságának gerince a mezőgazdaság: a népesség 90%-ának nyújt megélhetést. A GNP értéke 2004-ben: 2,4 milliárd USD. A GDP/fő értéke 2004-ben: 210 USD.
Gazdasági ágazatok[szerkesztés]
Mezőgazdaság[szerkesztés]
A mezőgazdaság fejlődését a gyakori szárazság és a talajerózió nehezíti. Az ország lakosságának közel 90%-át kitevő földművesek léte függ az esők megfelelő mennyiségétől és kiszámítható megérkezésétől, amelyek délen április elején kezdődnek és október végéig tartanak.[6]
Fő mezőgazdasági termények : köles, cirok, cukornád, kukorica, gyapot, földimogyoró, burgonya, szezám, dió.
Ipar[szerkesztés]
A gyengén fejlett ipar elsősorban hazai mezőgazdasági termékeket dolgoz fel. Vannak nyomdák, bútorgyárak, motorkerékpár- és kerékpár-összeszerelő üzem, valamint néhány fémfeldolgozó- és vegyi üzem. Jelentősebb még az élelmiszergyártás, sörgyártás, könnyűipar, gumi- és lábbeli gyártás.
Bányászata jelentéktelen, az aranyon kívül a természeti kincseket (mangán-, cink-, ezüstérc, mészkő, foszfátok) az infrastruktúra hiánya miatt alig hasznosítják. Az energiaellátást egy 1989-ben létesített vízierőmű segíti.
Kereskedelem[szerkesztés]
Mint számos fejlődő országban, Burkina Faso gazdaságában is a behozatal többszöröse a kivitelnek. Élelmiszerekből, kőolajból, textilipari termékekből, gépekből, ipari berendezésekből behozatalra szorul.
Fő kiviteli cikkei a mezőgazdaság termékei (gyapot, élő állat). Exportál aranyat is.
Fő kereskedelmi partnerei: Benelux államok, Franciaország, Elefántcsontpart, Venezuela, Olaszország és az USA.
Az országra jellemző egyéb ágazatok[szerkesztés]
Közlekedés[szerkesztés]
Burkina Fasoban egy vasútvonal van: Abidjan-Niger vasútvonal, 622 km hosszú.
Az országban 2 nemzetközi reptér van, Ouagadougouban és Bobo-Dioulassóban. A repülők főleg Franciaországba és a környező országokba repülnek.
Az úthálózat 16 500 km, ebből 1100 km aszfaltozott. Minden szomszédos ország aszfaltos úton elérhető. Esős időszakban azonban a legtöbb út járhatatlan.
Kultúra[szerkesztés]
Az északról érkező tuareg embereket lobogó köntöseikről és díszes fejrevalóikról ismerni fel. A moszi, bobo és dioula parasztok élénk színű pamutöltözéket vagy európai ruhákat viselnek, a tömegből kimagasodnak a sudár, szép arcú fulbék (fulánik). Az ország lakosságának nagy része vidéken él. A falvakban a nagycsaládok kúpos tetejű kunyhóit kerítés választja el a szomszédos nagycsaládok területétől.[7]
Képek
(1/10)▶
 |
Kulturális világörökség[szerkesztés]
Oktatási rendszer[szerkesztés]
A lakosság körében az iskolázottsági arány alacsony, magas az írástudatlanság. Legfontosabb felsőfokú intézménye az 1974-ben alapított Ouagadougoui Egyetem.
Kulturális intézmények[szerkesztés]
Tudomány[szerkesztés]
Művészetek[szerkesztés]
A legjelentősebb irodalmár az író és szociológus Nazi Boni (1912-1969) volt, aki megírta a bobo nép krónikáját "Crépuscule des temps anciens" címen. A Burkina Fasoban használatos hangszerek: különféle xilofonok, zanzák, a fuvolaszerű lontoré, oboához hasonló bobal, valamint számos fajta dob. A moszi királyok udvarának legfontosabb zenekari hangszere a vállra akasztható dob, a lunga.
Az afrikai filmművészet fejlődésében jelentős szerepe van az 1968 óta kétévenként, Ouagadougouban megrendezett fesztiválnak.
Hagyományok, néprajz[szerkesztés]
Az országban több, mint 60 népcsoport él, akiknek gazdag tánc- és zenei hagyományuk van. A többségnek a maszk a hagyományuk legfontosabb kelléke.
Gasztronómia[szerkesztés]
A burkina fasoi konyha nagyon egyszerű. Főleg kölest, kukoricát és rizst esznek, amelyet zöldséggel ízesítenek. A fő alapanyagok: manióka, jamszgyökér, burgonya. A marha-, bárány- és tyúkhús is kedvelt.
Turizmus[szerkesztés]
Főbb látnivalók[szerkesztés]
- Ouagadougou: Nemzeti Múzeum, Bangr Weogo Park, a pánafrikai filmfesztivál (Festival panafricain du cinéma et de la télévision)
- Banfora és környéke (Sindou sziklái, Tengrela-tó, vízesés)
- Bobo-Dioulasso: az óváros, a Nagy Mecset és a kétévenkénti kulturális fesztiválja
- Gorom-Gorom és a sivatagi piaca
- A Sabou melletti krokodilok
- Diapaga környéke az ország keleti részén (nemzeti parkok, rezervátum, Gobnangou sziklái)
Oltások[szerkesztés]
Javasolt oltások Burkina Faso-ba utazóknak:
- Hastífusz
- Hepatitis A (magas a fertőzésveszély)
- Hepatitis B (magas a fertőzésveszély)
- Járványos agyhártyagyulladás
Malária ellen gyógyszer van. (Nagy a kockázata a fertőzésnek).
Javasolt oltás bizonyos területekre utazóknak:
Kötelező oltás, nemzetközi oltási igazolvány szükséges:
Javasolt emlékeztető oltás:
Média[szerkesztés]
Az állami rádió-televízió neve: Radiodiffusion-Télévision du Burkina (RTB). Az újságírók képzése nem minőségi, ez nagy költséggel és negatív befolyással magyarázható. Napilapok: L'Observateur paalga, Le Pays, Sidwaya. Hetilapok: L'Indépendant, Bendré és San Finna.
Több francia nyelvű külföldi adó is fogható: RFI, TV5MONDE, Canal+.
Sport[szerkesztés]
Az ország lakói sportkedvelők, sokat sportolnak. A nemzeti sport a labdarúgás. A nemzeti 11 többször vett részt az afrikai kupán. 2007 februárjában a FIFA 57. helyre sorolta Burkina Faso-t. A labdarúgó-válogatott 1960-ban alakult és 1964 óta a FIFA tagja. A csapat az 1998-as Afrikai nemzetek kupáján 4. helyezést ért el, ezt az eredményt azonban 2013-ban felül tudta múlni, amikor ezüstérmet szereztek a nemzeti tizenegy tagjai. A döntőben Nigériától szenvedtek 1-0-s vereséget.
- Bővebben: Burkina Fasó-i labdarúgó-válogatott
A 2004-es athéni olimpián 5 atléta, 3 könnyűatléta, 1 úszó és 1 dzsúdós vett részt. Burkina Faso eddig még nem nyert érmet a játékok során.
- Bővebben: Burkina Faso az olimpiai játékokon
Ünnepnapok[szerkesztés]
| Dátum | francia neve | magyar neve |
|---|---|---|
| január 1. | Jour de l'an | Újév |
| március 8. | Journée de la femme | Nőnap |
| változó | Tabaski | Tabaski (muzulmán ünnep) |
| változó | Lundi de Pâques | Húsvét |
| május 1. | Fête du travail | A munka ünnepe |
| változó | Ascension | Krisztus mennybemenetele |
| változó | Mouloud | Mouloud (Mohamed próféta születésnapja) |
| változó | Pentecôte | Pünkösd |
| augusztus 4. | Anniversaire de la révolution | A forradalom napja (1983) |
| augusztus 5. | Fête de l'indépendance | A függetlenség napja |
| augusztus 15. | Assomption | Mária mennybemenetele |
| október 15. | Anniversaire de la rectification | A köztársaság napja |
| november 1. | Toussaint | Mindenszentek |
| december 11. | Fête nationale | Nemzeti ünnep |
| december 25. | Noël | Karácsony |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése