Mali

[bevezető szerkesztése]

Az 5. században Felső-Niger és a Szenegál folyó között megalakult a Ghánai Birodalom. A fővárosa Koumbi Salehvolt. Bukása után a Niger folyó felső szakaszán már a 11. század folyamán kialakult a Mali Birodalom, amely virágkorát a 14. században élte. Amikor a Mali Birodalom belső ellentétek miatt elvesztette jelentőségét, a Szongai Birodalomvette át szerepét. Az utóbbi jelentőségét a kereskedelmi utak áthelyeződése következtében vesztette el. Amikor az európaiak megnyitották a tengeri útvonalat, a Szaharán átvezető karavánkereskedelem lehanyatlott. Amíg az virágzott, addig az említett birodalmak aranyat exportáltak a Földközi-tenger vidékére. Nyugat-Szahara oázisainak sókereskedelmét is felügyelték. Jelentős volt a szerszámkészítés, a fegyverkészítés.

A területet a franciák az 1800-as évek végén gyarmatosították. 1914-ben Francia-Szudán néven Francia Nyugat-Afrikarésze lett. 1960. szeptember 22-én a Szudáni Köztársaság és a Szenegáli Köztársaság függetlenné vált Franciaországtól; együtt létrehozták a Mali Államszövetséget. A mai Mali Köztársaság 1960-ban jött létre, miután a Szudáni Köztársaság és Szenegál különvált.

Az első elnök Modibo Keïta lett. Kormányzata szocialista jellegű, államosító gazdaságpolitikát folytatott és szoros kapcsolatokat épített ki a szocialista országokkal. 1968-ban Moussa Traoré katonai puccsot hajtott végre, és diktátorként 1991-ig volt hatalmon. Egypárti államában tőkés jellegű gazdasági reformokat hajtott végre. Az 1992. évi demokratikus választáson Oumar Konarét választották elnökké, majd 1997-ben újraválasztották. Konaré küzdött a korrupció ellen és gazdasági reformokat vezetett be. 1999-ben csatlakozott az afrikai régiószervezethez. Az ország 2000–2001-ben az ENSZ BT tagja volt. A 2002. évi demokratikus elnökválasztáson Amadou Toumani Tourétválasztották meg utódjául. A volt elnök Konaré lett az Afrikai Unió elnöke 2003-ban. 2012. március 21-én lázadó katonák újabb puccsot hajtottak végre és elfoglalták a stratégiailag fontos pontokat a fővárosban. A hatalmat pillanatnyilag is ők gyakorolják.[2]

Földrajz[szerkesztés]

Mali 65%-a sivatagos terület. Az ország északi része a Szaharában fekszik. Tengerpartja nincs; északon Algéria, keleten Niger, délen Burkina Faso és Elefántcsontpart, délnyugaton Guinea, nyugaton Szenegál és Mauritánia határolja. Az országot földrajzilag 3 részre lehet osztani: Szahara, Száhel-övezet, Szudán. Északon az algériai Ahaggar-hegység masszívuma határolja. Ez egy 1000 méter magas hegyrendszer. A déli és középső területeket Niger folyó öntözi. Ségou és Timbuktu között a Niger egy folyamdeltát hoz létre, a Massinát.

A folyó menti településektől eltekintve a letelepült népesség a Hombori környéki fennsík és a Bandiagara-hegység lenyűgöző látványt nyújtó sziklaképződményei körül összpontosul.

Délkeleten a Guineai-küszöb peremhegységei húzódnak, az ország legmagasabb csúcsával (Hombori Tondo, 1155 m).

Műholdas kép

S z a h a r a

Adrar
d. If.

Niger

Bamako

Sikasso

Mopti

Koutiala

Kayes

Ségou

Timbuktu

Gao

Dzsenné

Mali domborzati térképe

Politikai térkép a városokkal
Domborzati térkép
Tájkép az ország középső részén, Hombori mellett
A Niger kiszáradt medre a száraz évszakban Bamakónál
Éghajlati térkép a Köppen osztályozás alapján

Éghajlat[szerkesztés]

A januári középhőmérséklet 10-20 °C. Júliusban 30-35 °C az átlag, de akár az 50 °C-ot is elérheti.

Az eső általában 7-12 hónapig nem esik. Észak felé haladva egyre hosszabb a száraz évszak, és egyre kevesebb a csapadékmennyiség. Timbuktuban az évi csapadék már csak 180 mm körüli, melynek zöme júl-aug-ban hull le. [3]

A déli országrészben januárban 20-25 °C, ritkán 25 °C felett. Nyáron 30 °C körüli, de a 35 °C is elképzelhető. Itt az esős évszak június végétől december elejéig tart. Ilyenkor kiárad a Niger folyó.

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés]

Maliban dél felé haladva a sivatagot felváltja a Száhel-övezet füves pusztája, majd a fű egyre magasabb, a vízfolyások mellett galériaerdők jelennek meg: a táj fokozatosan átmegy a szudáni szavannákba.

Nemzeti parkjai[szerkesztés]

Kiterjedt természetvédelmi rendszerrel bír az ország. Különösen a Niger folyó mocsárvilágában jelöltek ki sok, különféle természetvédelmi területet.

Természeti világöröksége[szerkesztés]

Bandiagara szirtjei - azonos terület a „dogonok földje” nevű kulturális világörökséggel.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]

Alkotmány, államforma[szerkesztés]

Többpárti köztársaság.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]

Politikai pártok[szerkesztés]

Timbuktui utcakép

ADM vagy „Adema” (Alliance pour la Démocratie au Mali)
CCD
PARENA
UDPM (Union Démocratique du Peuple Malien)
US-RDA (Union Soudanais/Rassemblement Démocratique Africain)

Elnökök[szerkesztés]

Közigazgatási felosztás[szerkesztés]

Bővebben: Mali kerületei

Az országot 8 régió és a fővárosi körzet alkotja.

Védelmi rendszer[szerkesztés]

Bővebben: Mali hadereje

Aktív katonai szolgálatban: 7350 fő (2007). A lakosságra fejenként jutó kiadás évi 10 USD.

Népesség[szerkesztés]

Képek

(1/11)▶

Általános adatok[szerkesztés]

Legnépesebb települések[szerkesztés]

Bővebben: Mali városai

Bamako, Sikasso, Ségou, Mopti, Koutiala.

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés]

A lakosság több mint 30 féle népcsoporthoz tartozik: bambara (30,6%), malinké, fulbe, sarakolé (maraka), songhai (6,3%), soninké (7,4%), bobo (3,5%), bozo, maninka (6,6%), szenufo (10,5%), dogon (4,3%), khassonké, tuareg (7,0%), mauren, dioula, fula macina (niafunke) 9,6%, egyéb (14,2%).

A várható életkor férfiaknál 47 év, nőknél 51 év.

Az ország hivatalos nyelve a francia. Ezenkívül a lakosság beszél dogon, arab, fulfulde, szongai, szoninke és szenufo nyelven.

Nincs hivatalos vallás. A lakosság 90%-a muzulmán (főleg szunnita), 5% keresztény (főleg római-katolikus), 5% hagyományos hitű vagy nem vallásos.

Szociális rendszer[szerkesztés]

A lakosság 29%-a alultáplált (a szükséges napi minimum 1800 kalória fogyasztást feltételezve). A lakosság fele nem jut tiszta ivóvízhez.

Gazdasága[szerkesztés]

Általános adatok[szerkesztés]

Rizs-palántázás

Gyapot-feldolgozás egy üzemben

Mali a világ egyik legszegényebb országa. 1996–98 között több aranybányászati cég is növelte itteni kitermelését, így Mali a következő években jelentős aranyexportőrré is válhat.

A GDP összetétele szektoronként 2014-ben: mezőgazdaság: 38%, ipar: 23,3%, szolgáltatások: 38,7% [5]
GDP (reál) növekedési üteme: 5,9% (2014-ben)
A lakosság foglalkozása 2005-ben: mezőgazdaság: 80%, ipar és szolgáltatások: 20%. A népesség 36%-a él szegénységi küszöb alatt (2005-ben).

Mezőgazdaság[szerkesztés]

A mezőgazdaság délen, a Niger és a Szenegál folyók mellett összpontosul (az ország 2%-án). A mezőgazdasággal vagy halászattal foglalkozók aránya kb. 80%; a népesség tizede nomád életmódot folytat.

Főbb mezőgazdasági termények és tenyésztett állatok: köles, rizs, cirok, gyapot; kecske, juh, szarvasmarha, teve, hal.

Ipar[szerkesztés]

Az ipar nagyrészt a mezőgazdasági termények feldolgozására épül. Az ország gazdasága jórészt külföldi segélyektől függ, és érzékenyen reagál egyik fő exportcikke, a gyapot árának világpiaci változásaira.

Fő ágazatok: élelmiszer-feldolgozás; építőipar, cementgyártás; foszfát- és aranybányászat[5]

Kereskedelem[szerkesztés]

Főbb külkereskedelmi termékek és partnerek 2013-ban:[5]

Import: kőolaj, gépek és berendezések, építési anyagok, élelmiszer, textiláru
Import források: Franciaország 11,1%, Szenegál 10,1%, Elefántcsontpart 9,2%, Kína 7,6%

Export: arany, nyers gyapot és gyapottermékek, élő állat.
Célországok: Kína 30,5%, India 15,1%, Indonézia 8,6%, Banglades 6,3% Thaiföld 5,6%.

Közlekedés[szerkesztés]

Csónak a Niger folyón

Bővebben: Mali vasúti közlekedése

Vasút: 729 km, az utak hossza: 18 709 km (ebből 18% burkolt).

Kultúra[szerkesztés]

Mali (hasonlóan más Fekete-Afrika-i országokhoz) nem a filharmonikusairól híres. Az igazi szórakozást itt az utca jelenti. Az utca az a képzeletbeli színpad, amelyen minden járókelő szereplő is egyben. Az állandóan változásban levő élet színdarabja van műsoron. A családok kiterjedtek, nem három-négy személyből, hanem akár harminc-negyven főből állnak, állandó a jövés-menés, és az utca történéseiről sem akar lemaradni senki. Ez a hatalmas szappanopera. Az asszonyok az utcán főznek, festik a kelmét, az autentikus afrikai szövetet, melyből hagyományos viseletük készül. A legtöbb asszony a fején hordja az eladásra szánt portékáját, miközben folyamatosan az utcát járja. Az egész utca egy nagy, színes forgatag. Ameddig a szem ellát, mindenhol kecskék, férfiak, nők és gyerekek. Mosolyok, köszöntések, üdvözlések minden irányból. Nincs ideges, türelmetlen megnyilvánulás, depressziós arc.

Errefelé nem divat megsérteni a másikat vagy dehonesztáló kijelentést tenni valakire. Itt elég, ha huzamosabb ideig nem tesznek pozitív gesztust egymás felé és ebből tudják hogy valami baj történt, rendezni kell a nézeteltérést. Ugyanakkor a társadalmat átszövi a korrupció, a lopás és nyerészkedés. A széles néptömegekhez a nemzetközi segélyek csekély töredéke jut csak el.[6]

Dzsenné agyagból készült ősi mecsete

Képek a kultúráról

(1/18)▶

Mali tánc Nafadié falujában

Oktatási rendszer[szerkesztés]

A lakosság 70,5%-a (a 15 év felettieket nézve) analfabéta. A 25 év felettiek 82%-a nem járt iskolába.

Kulturális intézmények[szerkesztés]

kulturális világörökség[szerkesztés]

Bővebben: Mali világörökségi helyszínei

Maliban helyi államok sokkal az európai hódítás előtt keletkeztek. Ezekben sajátos „szudáni” (száheli) építészet alakult ki. Ez a kulturális örökség indokolja, hogy az UNESCO világörökséggé nyilvánította a következő helyeket:

Dzsenné óvárosa;
Timbuktu mecsetei, mauzóleumai és templomai;
Dogonok földje;
Askia síremléke. (Askia vagy aszkija a Szonghai Birodalom uralkodóinak címe volt, majd az uralkodó dinasztia tagjainak családnevévé vált).

Tudomány[szerkesztés]

Művészetek[szerkesztés]

Építészet[szerkesztés]

Nyugat-Afrika építészetében egyedülállóak Mali kizárólag agyagból épült középkori mecsetei. Ezek egész sora látható például Timbuktuban, a 13-16. századi Mali Birodalom és Szonghai Birodalom fővárosában (Dzsingareiber mecset, Szankore mecset, Szidi Jahja mecsete).

Tudomány

2016. november 14., hétfő

Mali

[bevezető szerkesztése]

Tartalomjegyzék

Történelem[szerkesztés]