Nyugat-Szahara [bevezető szerkesztése]
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 | Ennek a lapnak a címében vagy szövegében az arab nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket. |
| Nyugat-Szahara | |||
| 'الجمهورية العربية الصحراوية الديمقراطية Al-Jumhūrīyâ al-Arabīyâ as-Ṣaḥrāwīyâ ad-Dīmuqrātīyâ' | |||
| |||
 | |||
| Fővárosa | Laâyoune (El-Ajún) | ||
| é. sz. 25°, ny. h. 13° | |||
| Államforma | alkotmányos monarchia | ||
| Vezetők | |||
| Elnök | Mohamed Abdelaziz | ||
| Miniszterelnök | Abdelkader Taleb Oumar | ||
| Hivatalos nyelv | arab és spanyol | ||
| függetlenség | Spanyolországtól | ||
| kikiáltása | 1976. február 27. | ||
| Irányítja | Marokkó | ||
| Tagság | Afrikai Unió | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 586 000 fő[1] | ||
| Rangsorban | 171 | ||
| Becsült | 586 000 fő (2014. június) | ||
| Rangsorban | 171 | ||
| Népsűrűség | 1 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 266 000 km² | ||
| Rangsorban | 83 | ||
| Időzóna | UTC±00:00 (UTC0) | ||
| ▼ kinyitEgyéb adatok | |||
| Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra. | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyugat-Szaharatémájú médiaállományokat.
| |||
| |||
Nyugat-Szahara, hivatalos nevén Szaharai Arab Demokratikus Köztársaság egy jelenleg nagyrészt marokkóimegszállás alatt álló nyugat-afrikai (magreb-) ország.
Tartalomjegyzék
[elrejtés]Földrajz[forrásszöveg szerkesztése]
Az Atlanti-óceánt kísérő keskeny, tengerparti síkság kelet felé 500 m magasságig emelkedő homokos, sziklás vidékbe megy át. Legmagasabb pontja: 823 m. Az ország nagy része sivatag.
Nemzeti park[forrásszöveg szerkesztése]
A politikai viszonyok következtében Nyugat-Szaharában a marokkói természetvédelmi törvényeket alkalmazzák. A mauritániai határ mentén, az ottani Banc d'Arguin Nemzeti Parkhoz csatlakozó területen jelölték ki Nyugat-Szahara egyetlen nemzeti parkját: a Dakhla Nemzeti Parkot.[2]
Történelem[forrásszöveg szerkesztése]
Marokkó 1976-ban Nyugat-Szahara (Rió de Oro és Saguiet el-Hamra) területének 2/3-át elfoglalta, majd 1979-ben Mauritánia kivonulásakor az ország teljes területét elfoglalta, emiatt nem lehetett tagja a formálódó Afrikai Uniónak.
A Polisario Front gerillaharcainak köszönhetően Marokkó uralma Nyugat-Szahara felett meggyengült, de még nem ért véget, a terület végső státuszáról (a teljes függetlenségről vagy a Marokkóhoz tartozásról) egy hosszú évek óta halogatott népszavazás döntene. A felek jelenleg sem tudnak megegyezni a szavazáson részvételre jogosultak számáról. A népszavazás megszervezésében kulcsszerepe van az ENSZ Nyugat-Szaharai különleges kontingensének, a MINURSO-nak, amelynek magyar vezetője is volt Száraz György vezérőrnagy személyében.
A fegyveres konfliktus 1991 óta szünetel, az ország jelenleg két részre – a Marokkó által ellenőrzött nyugati részre és a Felszabadított Zónára – van osztva, a megszállók által létrehozott fal (Berm) mentén. A nyugat-szaharai lakosság jelentős része ma is az algériai Tindouf környékén található menekülttáborokban él.
Gazdaság[forrásszöveg szerkesztése]
Bevételének fő forrását a foszfátbányászat, a halászat és a nomád pásztorkodás jelenti. A száraz éghajlat a mezőgazdasági tevékenységeket korlátozza, így élelmiszerekből, mezőgazdasági termékekből behozatalra szorul. A kereskedelem és az ipari tevékenység a kormányzat ellenőrzése és irányítása alatt áll, viszont az életszínvonal jóval elmarad a marokkóitól.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése